Hozzájárulok, hogy a www.hszien.hu webáruház cookie-kat tároljon a számítógépemen a jobb élmény érdekében. Adatvédelmi szabályzat ide kattintva elérhető!

Rózsafüzér és mala - Az imák és mantrák szent eszközei!

Ricsi
2020. 10. 07. 18:24:00
Rózsafüzér és mala - Az imák és mantrák szent eszközei!

 Akár a rózsafüzérről, akár a maláról beszélünk nincs olyan ember a Földön, akinek ne lennének ismerősek ezek a csodás eszközök. Ne jutna eszükbe vagy az egyházi imádságok vagy éppen a buddhista szerzetesek mély mantraéneke. Mindenki hallott róluk, de kevesen ismerik őket és tudják valódi jelentésüket és fontosságukat a vallási és ezoterikus életben. Sőt néha az is eléggé gyakori, hogy össze keverik a kettőt és a rózsafüzéren számolgatják, hogy megtalálható e a 108 szem. Igyekszem most egy kis összefoglalót nyújtani mindarról, amit érdemes és fontos tudni, hogy ezentúl kicsit tudatosabban és mélyebben megismerhesd ezen csodás eszközöket.

 

Magát a cikket a Rózsafüzérek királynőjének ünnepe alkalmából írom meg, hiszen ez egy jeles alkalom arra, hogy elmélyüljünk ebben a témában. Maga az egyház egész október hónapot a rózsafüzér tiszteletének szenteli, és ezen időszak alatt az egyik legjelesebb alkalom október 7.-e a Rózsafüzér királynőjének napja. Alább erre részletesebben ki fogunk térni mindenképpen, hogy mit is takar ez az elnevezés és ünnep. Azonban magát az ismeretek leírását mégsem a rózsafüzérrel kezdem, hanem a nála ősibb és régebbi mala bemutatásával, hiszen az egyház a buddhsita világnézetből a vette át a malát és formálta, alakította át a saját hitrendszeréhez igazodva.

 A mala az egyik legmeghatározóbb eszköz a keleti, főként a buddhista, hinduizmus és krisna vallás lelki gyakorlati során. Fontosságát az eredeti, teljes megnevezése mutatja meg talán első körben a lehető legjobban, ami nem más mint dzsapa-mala, melyből a dzsapa szó jelentése nem más mint vibrálás, rezgés, energia, azaz a mantrázás univerzális rezgésének ereje. Úgy tartják, ha a lelki gyakorlatokat egy dzsapa-malával együtt végezzük, akkor rajta keresztül minden kiejtett, ismételt /azaz recitált/ mantra sokszorosan erősödve áramlik ki a mindenségbe.

A vele való közös munka nagyban megkönnyíti a mantrák számolását, hiszen egy rossz mennyiségben recitált ima/mantra kevésbé válik hatékonnyá, másrészt a figyelmet is képes összpontosítani, így nem alszunk bele, vagy mélázunk el egy-egy gyakorlatban. A hagyomány úgy tartja a mala, képes a vándorló, kicsapongó elmét egy helyen tartani és ezáltal a most pillanatában a lehető legnagyobb energiát kifejteni általa.

A tisztelet alapvető és fontos ezen szent eszközzel kapcsolatban, bár egyes vallások élettelen tárgynak tarják, nagyon sok keleti filozófia és hitrendszer úgy tartja a maláknak saját tudatuk és lelkük, vagy ahhoz hasonló énük van. De abban minden nézet megegyezik, hogy a mala egyenes kapocs Istenhez vagy nevezünk nálunk magasabb léthez, ki minek szeretné. Alapvető szabály, hogy tilos bepiszkolni, a lábakhoz érinteni, a földre letenni. Ha ezt még is megtennénk a mala mint olyan megszünteti szentségét és többé nem segíti a mantrázás szentséges erejét. Ezért látható például, hogy a vallási gyakorlatok alatt a ruhájukon, egy kendőn vagy terítőn fektetik le az ölükbe vagy a földön a malát, így biztos nem érintkezik sem a földdel sem a lábakkal.

A malával történő mantrázást Manimala technikának nevezik. A legáltalánosabban használt módszernek tartják a gyakorlat elvégzéséhez. Maga a mala szálra fűzött gyöngyökből készül. A gyöngyök különfélék lehetnek: rudráksa bogyók (magok), tulaszi, kagyló, lótusz, arany, drágakő, gyöngy, kristály stb. Viszont fontos, hogy nagyon ritka kivételtől eltekintve tilos élőlény maradványit /csontok, fogak/ felhasználni hozzá. Maga az elkészítés sem egyszerű gyöngyfűzés, hatalmas odafigyelést, tiszta elmét, békés lelket igényel. Emellett persze, egyéb más vallási és spirituális előírásnak és követelmények is meg kell megfelelni.

Egy teljes mala 108 mantraszemből áll, emellett lehetnek benne váltó szemek és a guru szem, melyet más néven Merunak is hívnak. Sokakban mindig felmerül a kérdés miért pont 108 szem a egy teljes nagy mala, és a mantrázás is miért éppen ennek a számnak a „bűvkörében” történik. A következőekben erre vonatkozó pár magyarázatot gyűjtöttem össze.

  Megállapították, hogy az ember 12 óra alatt 10,800-szor vesz lélegzetet. 24 órában 21,600 lélegzetvétel van. Az idő fele elmegy alvással, evéssel és más szükséges cselekvéssel. A többi időben Istenre kell gondolni. Isten neve ismétlésének érdeme 100-szor nagyobb, ha malát használnak. 108 mantra egy malán annyi, mint Isten nevét elmondani 10,800-szor.

  27 naksátra vagy bolygó van, amelyek a sorsunkat irányítják. Mindegyik naksátra 4 fázisba vagy csaranba lép be egy asztrológiai nap, a tithi alatt. Ezért az összes naksátra 108 csarant (27 x 4 = 108) tesz meg egy tithi alatt.

  A szentírások azt mondják, hogy Istent szimbolikusan a 9-es szám képviseli. A 108-as három számjegye 9-et ad (1 + 0 + 8 = 9). Ha a 9-est bármivel megszorozzuk, az eredmény számjegyei pontosan 9-et fognak adni.

Ezekben a példázatokban is látható, hogy mennyire összetett és komplex a mantra felépítése és misztikuma és nem árulok el titkot, hogy ez csak a felszín és egy kis része. Ha mélyebben bele akarnánk menni, egy egész könyvet meg lehetne tölteni mindazzal az információval, mely a malát jellemzi és a titokzatosságához tartozik.

Mint már a cikk elején említettem nem véletlen, hogy a málával kezdetem az írást, annak ellenére, hogy a rózsafüzért ünnepeljük. A mala mint ősi eszköz szinte megmondhatatlan, hogy milyen régi múltra tekint vissza, hiszen már a buddhista vallás és filozófia kialakulása előtti időkből is származnak emlékek, feljegyzések, régészeti leletek melyek létezését bizonyították.

Ennek a nagyhatású vallási eszköznek az egyházra is nagy hatása volt. Az egyházi vallás kialakulásakor és terjedésekkor fedezék fel a szerzetesek, hogy az imákat melyeket a számukra sátántól való más világnézet és azok hívei használnak, milyen pontosan és könnyedén ismételik a mala segítségével. Ezért tanulmányozni kezdték azt és formájában, összetételében és elkészítésében a saját vallási meggyőződésük és életükhöz igazították. Az így létrehozott eszközt elnevezték rózsafüzérnek. A nevét onnan kapta, hogy az első darabokat rózsafából vagy rózsabokorból készítették, mivel a rózsát mindig is Isten szent jelképének tartották. Manapság már az anyagok végtelen tárházából készül rózsafüzér, melyet az egyház ugyan úgy elismer és elfogad, mint a rózsafából készülteket. Ennek egyik oka az is, hogy manapság a rózsafa egy védett növény és nem tudnak eleget előállítani belőle ahhoz, hogy kiszolgálják az embereket.

Az egyházi sémák szerint a következőképpen épül fel egy rózsafüzér. Egy többségében zsinórra fűzött gyöngysor, melyet a két végén egy egységes rész kapcsol össze, és végén kereszt vagy feszület található. (Itt megjegyzem, hogy egyes a keresztény vallásoknál vagy azok első hitrendszerét követő felekezeteknél, a tisztaság jegyében egyenlőszárú keresztet alkalmaznak hozzá.) A gyöngyszemek a következő felosztásban vannak elhelyezve, elsőnek 10 szem egymás mellett, majd szünet és 1 újabb szem, ezt nevezik 1 tizednek. A teljes rózsafüzér sor pedig 5 tizedből áll. A már említett egységes rész végső pontja a kereszt, az itt lévő gyöngyök a következőképpen helyezkednek el, 1 szem, majd vagy szünet és 3 szem vagy 3 kisebb gyöngy, végül pedig ismét 1 szem. Manapság már léteznek csak 1 tizedet tartalmazó darabok is, ezeket nevezik tizedes rózsafüzérnek.

A rózsafüzérrel a következőképpen ajánlott az imádkozás, az egyházi előírásoknak megfelelően:

1. Az ima keresztvetéssel kezdődik.

2. A keresztre egy Apostoli hitvallást mondunk.

3. Az első nagy szemre egy Miatyánkot.

4. Az ezt követő 3 szemre 1-1 Üdvözlégyet, Jézus neve után a bevezető titkokkal. Majd egy doxológiát, azaz Dicsőséget... mondunk. Azonban erre nincs külön szem a rózsafüzérben sehol.

5. A bevezető utolsó szemére ismét egy Miatyánkot.

6. A körben a 10 egymást követő szemre 1-1 Üdvözlégyet, mindegyikben a kiválasztott sorozat első titkával (vagy egy saját titokkal). Majd a tizedet egy Dicsőség... zárja.

7. Folytatjuk a következő tizeddel: az 1 szemre Miatyánk, a 10 szemre Üdvözlégyek a második titokkal.

8. Az ötödik tizedet záró Dicsőség... után ismét keresztvetés következik.

Egy kis plusz, hogy az eredeti használatnak nem része a fatimai fohász, de a gyakorlatban szinte mindig benne van, mégpedig a Dicsőség… után.

Magán a valláson belül is kis csoportokban, de azon kívül is nagy mértékében a rózsafüzért eléggé sok kritika és felháborodás szokta kísérni, egyrészt a származása miatt, amit egy másik vallásból átalakított imalánc jelent, másrészt többen úgy tartják, hogy az isteni tisztasághoz és minőséghez egy földi, fizikai, mechanikus eszköz. Mely nem képes az a mennyek tisztaságához elérni. Az egyház és a gyakorlott rózsafüzér használók válasza a következő szokott lenni; - ,, valójában ez egy meditatív imádság, amelyben a lényeg nem a kimondott szavakon van, hanem azokon keresztül a Máriával együtt imádkozó hívő bekapcsolódik Jézus (és így a Szentháromság) titkainak szemlélésébe. ’’

„Istenben, az egyetemes békében nincs többé mit kérnünk, az egyetemes szeretetben nincs többé kire vagy mire féltékenykednünk, az egyetemes igazságba érkezve elképzelhetetlen bármiféle ítélkezés bárkivel vagy bármivel szemben. Ezért imádkozni az imádságért: bűnösök és szentek közös kiáltása itt a földön, és a kérés nélküli ima jók és gonoszak számára talán nem egyéb, mint egy pillantást vetni az asztalra, mely öröktől fogva terítve áll az atyai ház udvarán. Ennél az asztalnál – Jézus isteni ígérete szerint – nem lesz többé se ellenség, se barát, se vér szerinti rokonság, se szülő, se feleség. Mindenki mindenkije lesz mindenkinek, áthatva az Atya, a Fiú és a Szentlélek egyetemesen beteljesült ígéretétől. Ennél az asztalnál mindenkinek akad egy szék, s mindenki a maga eleve kijelölt, ezerszer áldott helyére kerül – annyi vita, helycsere és zűrzavar után.”

– Pilinszky János: Imádságért (részlet)

Rózsafüzér királynőjének ünnepe

Már említettem, hogy egész október a rózsafüzér tiszteletének időszaka, de a legjelentősebb alkalom október 7.-e a Rózsafüzér királynőjének ünnepe, azaz Regina Rosarii az Olvasós Boldogasszony emléknapa, szent hálaünnep Mária közbenjárásáért és Isten segítségéért.

Az ünnep eredete a törökök feletti 1571. október 7.-én aratott lepantói győzelemből ered. Szent V. Piusz pápa a sikert az egyház és a világ rózsafüzéren történő imádkozásának és Szűzanyának tulajdonította. Maga a pápa is rózsafüzérrel imádkozott, mely alatt látomásként megjelent előtte az ütközet menete és győzedelmes vége. Ezt a látomást Mária közbenjárásának és üzenetének élte meg és tisztelet képen szent ünnepet hirdetet ki erre a napra.

Úgy gondolom, hogy teljesen mindegy milyen vallási, hitrendszeri, spirituális életet élünk vagy vallunk, ezekek a csodás eszközöknek kijár a tisztelet és megbecsülés. Ha nem is érzi mindnek úgy, hogy meditációihoz, gyakorlatihoz, imádságaihoz feltétlenül kell alkalmazni, jó lehet tudni, hogy mindig ott vannak, ha szeretnénk közelebb kerülni a felsőbb isteni, univerzális, tisztább világokhoz. Mi sem bizonyítja, jobban mekkora bizalmat szavazunk nekik, hogy általuk védettebbek vagyunk, minthogy manapság nem látunk, olyan autót vagy járművet melyben ne lógna ott egy rózsafüzér vagy mala.

Ricsi

blog comments powered by Disqus